Szerelem?

Vannak olyan emberek körülöttem, ismerősök, vagy ismerősök ismerősei, akik mindenáron szerelmesek akarnak lenni.
A legdurvább talán az egyik kolleganőm hölgy ismerőse, aki egy ilyen közösségi oldalon a fényképei alá is ilyeneket ír: "itt épp nagyon boldog vagyok csak az igaz szerelem hiányzik az életemből" stb. Meglát valakit, és ő szerelmes... anélkül, hogy egy szót beszélne vele, vagy bármi történne, szerelmes... ő így nevezi. neki ez a szerelem... ez a szerelem?
Egy másik haveromnak van erre egy jó mondása: "leszopják azt utca sarkon, és azt hiszi, hogy szerelmes."
Mi a szerelem? Kérdeztem embereket, akik szerelmesek, meg boldogok akartak lenni, hogy mi a szerelem, meg mi a boldogság. A szerelmet igazán senki nem tudta megmagyarázni, mindenki ilyen szívem a torkomban érzéssel, meg közhelyekkel jött, de volt aki a boldogságot sem tudta meghatározni. Mert ezek szerintük megfogalmazhatatlan dolgok... Szerintük. Szerintem meg, hogy akarhatok lenni valami, amit meg sem tudok fogalmazni?
Olvasok egy könyvet Jim Morrisonról. Dalszövegek vannak benne, meg interjúk. Kaptam is a Marcsától, mikor megvettem a könyvet, hogy hülye vagyok, ez egy hippi, mit akarok tőle. De engem érdekelnek olyan emberek gondolatai, akik nagy hatással vannak nagy tömegekre. És nekem bejön a Dorrs is. Na szóval ő azt válaszolta, hogy:
"A szerelem egy olyan megfoghatatlan eszköz, amivel kitöltjük a bennünk lévő üres területet." Ha pl a kolleganőm ismerősére gondolok, rá ez illik is rendesen, mert ő aztán teljesen üres lehet belül, ott van mit kitölteni.
Ők mindig valakitől várják a boldogságot, mint mindent az életben. Mindenért egy másik ember a felelős. Ő csak boldog szeretne lenni. Igen a pénz boldogít... jól keresel? boldog vagy? vagy a faszt. csak ettől nem leszel. A boldogság SZERINTEM egy állandó öröm érzés ami az élet összes területéből adódik, nem csak abból, hogy van e melletted valaki, vagy jól kijössz e azzal akivel együtt vagy, ez csak egy része.
Jó ideje nincs mellettem senki. Egyes emberek szerint egy nőért küzdeni kell. tényleg? akiért az elején küzdeni kell, azzal, miután összejön az ember, egyfolytában küzdeni kell. én így tapasztaltam. vannak akik játszmát csinálnak mindenből az életben. A párkapcsolatukból is. Aztán néznek, hogy nincs mellettük senki.
Tételezzük fel, hogy az életben egy csomó mindenért küzdeni kell, ( szerintem nem így van, mindössze nincs meg valamely olyan képességünk, hogy az adott problémát kezelni tudjuk, csak küszködünk vele) a munka helyen, a hétköznapokban, anyagi dolgokban, előbbre jutás stb. Akkor nehogy már azzal az emberrel is küzdenem kelljen aki állítólag a társam.Félre nem kell érteni, tehát udvarlás van, csak mikor játszma lesz belőle... na azt már nekem neee. ilyen nem hívlak két napig, hogy keresel e. pfff. Na gondolom pont ezért nincs most senki. Azt mondják nincs sok olyan nő akiért ne kéne küzdeni. Erre mindig azt válaszolom, hogy nem is kell sok, egy éppen elég lenne, amelyik ilyen. Hiába na, az öreg megmondta, hogy idealista vagyok :)