Ezt még egyszer régen írtam, azt gondoltam dal lesz belőle de elmaradt.
"Egyenruha, egyenlélek
egyenélet egyenérvek
Mindenki egy személyiség
Vigyázz ne légy egyéniség"
Beszélgettem ismerősömmel, aki azt mondta, hogy csak egyedi dolgokat vesz meg, hogy ne jöjjön szembe vele az utcán. Ez biztos jó dolog. Kitűnni a tömegből, gondolom ez lehet a cél. De miért gondolja valaki, hogy ha valamit változtat a külsején, akkor egyéniség lesz? Ismerek olyan embert, akinek elég extrém külseje van, de nem tudja "viselni". Akkor most ő egyéniség? Vagy inkább csak "az a fura kinézetű tucat ember"?
Egy másik ismerősöm mindig mindenkit "fikáz". Annak miért ilyen a haja, azon miért lóg a gatya, az meg egy zselés fejű hülye gyerek... Ezek az emberek mind keresik magukat, meg az egyéniségüket. De miért így akarják megmutatni? Aztán kiderül hogy a "zselés fejű" a "hülye pólós" meg a "lógó gatyás" is ugyan azt gondolja ugyan azt mondja és ugyan azokat a "vágyakat" kergetik... amik nem is az övék... már az álmaikat is kitalálta valaki más.. Én középszerűségre törekszem. De senki nem akar középszerű lenni. Most akkor egyedül akarok középszerű lenni. Akkor most egyéni vagyok? :)
Ilyenkor azt gondolom, hogy egyre kevésbé érzem, hogy helyem van itt. Na ilyenkor jó igazán, hogy az erdőben lakok.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése